Az energiához hozzájutás alapvető feltétele az életnek, legyen szó növényekről, állatokról vagy rólunk, emberekről. Már az ősember is megtanulta kezelni a tüzet, és talán meglepő tény, de még tavaly is a magyar háztartások közül 700.000 használt tűzifát legalább részben fűtésre. De a gáz fűtés is valójában valaminek az égetése, ahogy a grillezés is.
A napelemes rendszer (nem túl meglepő módon) a nap energiáját használja el és működése leegyszerűsítve az alábbi lépésekből áll:
- a napból érkező fotonok összegyűjtése,
- ezek egyenárammá alakítása, és
- az inverter az egyenáramot váltóárammá alakítja, amelyet közvetlenül fel tudunk használni a legkülönbözőbb tevékenységekre TV nézéstől egészen fűtésig vagy vízmelegítésig is.
Bár a napelemet elsőre gondolhatjuk rendkívül modern technológiának, már a 19. század közepe előtt is demonstrálták a működését, igaz, ez nem volt még összehasonlítható a mai modellekkel, amelyek nagyon gyorsan fejlődnek.
A napelemrendszer.infon még jóval többet megtudhatunk a témáról, ahogy a napelemes rendszerek teljesítményéről is (ők 3 kW és 20 kW között 14 különböző teljesítményű, több mint 20 különböző rendszert forgalmaznak), és árairól is: több másik weboldallal ellentétben itt szerencsére közvetlenül megtudhatjuk a pontos (egészen az utolsó forintig) árakat a rendszerekre. Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a megfelelő teljesítményt, majd ahol több (2 vagy 3) összeállítás van, ott kiválasztanunk a megfelelőt. Ha nem tudjuk, mi a különbség az egyes inverterek között, vagy épp most hallottunk először (oké, másodszor, hiszen két bekezdéssel feljebb épp írtam róla) az inverter szót, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.
De egy lépéssel tovább is megyek: ha nem az a szakmánk, hogy értsünk a napelemekhez, és nem követjük figyelemmel napról napra az újdonságokat, nem telepítettünk még életünkben néhány tucat vagy néhány száz napelemes rendszert, akkor érdemes szakértők segítségéhez folyamodni.
Hiszen, ha az alapfogalmakkal tisztában is vagyunk, akkor is rengeteg apróságot kell figyelembe venni. A teljesség igénye nélkül:
- milyen dőlésszögű a tetőnk,
- milyen az árnyékolás (ez egy hosszú téma lehet),
- milyen a házunk tájolása (dél-keleti, dél-nyugati az ideális napelem tájolás Magyarországon),
- mennyi a fogyasztásunk,
- akarunk-e más rendszert is elektromosan üzemeltetni (fűtés, víz melegítése), akár kiegészítő rendszerként,
- milyen hitelmegoldások léteznek,
- milyen állami támogatások érhetők el magánszemélyeknek, háztartásoknak / családoknak, kis-, közép- és nagyvállalkozásoknak,
- mi történik az extra termelt árammal,
- mire számítsunk télen és nem napos időben,
- a névleges teljesítmény mekkora részét fogja megtermelni a rendszer,
- milyen nehéz egy napelem rendszer / el fogja-e bírni a tetőm vagy valamit változtatni kell rajta,
- és még százezer apróság amiről nekem sincs tudomásom, hiszen hiába az energia és a erről blogolás az egyik hobbim, én sem telepítettem még napelem rendszert.