• Címlap
  • Fórum
  • E85 info
  • E85power kit
  • Az átalakításról
  • Kalkulátor
  • Cikkek
  • Megrendelés
  • Hírek
  • Rendezvények
  • Fórum
  • Linkajánló
  • Kapcsolat
  • Letöltések
  • Bioetanol Klub
Hungarian (formal)    English (United Kingdom)    Deutsch (DE-CH-AT)    
Térképek
  • Beszerelő partnerek
  • E85 Kutak
Legújabb cikkek
  • Üzemanyagpumpákat boncoltunk
  • Ismét sok újdonság az E85power kitben!
  • FFV vs. E85power kit - összehasonlító mérés
  • Sebesség, út és fogyasztás mérése az E85power kitben!
  • Fogyasztást mértünk az omegán
  • Kereső


Üzemanyagpumpákat boncoltunk

Monday, 17 January 2011 21:28 | Written by Administrator | PDF | Print | E-mail
There are no translations available.

Az etanol terjedésével egyidős annak a kérdésnek a megfogalmazódása, vajon az eredetileg benzines üzemre készült üzemanyagpumpák (AC pumpák) hogy bírják a nagyrészt etil-alkoholból álló E85 üzemanyaggal történő üzemelést. Ebben a témában szeretnék ezzel a mostani összehasonlító vizsgálattal kicsit előrébb jutni.

pumpak_egyben

Adott két teljesen ugyanolyan Bosch gyártmányú pumpa, melyek nem csak a cikkszámban (0 580 453 976) egyeznek, hanem nagyjából azonos korúak, és mindkettő elromlott. A legnagyobb különbség a két pumpa között, hogy az egyik a halála előtt ment 44 ezer km-t tiszta E85 üzemanyaggal, a másik sosem látott ilyet. A csak benzinnel üzemelt pumpa közel 300e km-t teljesített gyáriként 14 év alatt egy autóban, szép kort megélt. A másik pumpa 13,5 év alatt kb 280e km-t teljesített benzinnel, majd valamivel több mint 1 év alatt 44e km-t E85-tel. Mindkét pumpának teljesen azonosak voltak a tünetei: leállítás után nem indultak el, viszont kisebb ütésre igen. Egyik sem volt különösen zajos még ekkor sem, és a szállítási mennyiségük is megfelelő volt. Ez a két pumpa jó alap egy érdekes összehasonlításhoz, vajon okozott-e valamilyen látható ill. mérhető kárt az E85?

pumpa1

A pumpa felépítését a fenti ábra (köszönet az injektor.hu-nak érte) szemlélteti. Ez a pumpa úgynevezett fogaskerekes szivattyút tartalmaz, ami a térfogat-kiszorítás elvén működik. Maga a szivattyú a pirossal bekeretezett részben található, és a középső részen elhelyezkedő elektromotor hajtja meg, amit a felette látható állandó mágnes vesz körül. A pumpa különlegessége, hogy a szivattyú forgórésze és a motor egy fixen rögzített közös tengelyen forog el, ami kedvez az élettartam szempontjából. A szivattyúval szemközt az elektromotor kommutátora található, a szénkefe konzollal együtt. Az üzemanyag a kommutátor felől áramlik a szivattyú egység felé, majd a piros keretben látható nyomóágon kerül ki a pumpából.

A vizsgálat ezekre a fő részegységekre külön-külön vonatkozik, elsőként a szivattyút nézzük meg, ami acélból készült. Ennél a részegységnél fontos szempont a korrózió, illetve az ebből és az E85 valamivel kisebb kenési képességéből adódó kopás, ami legjobban itt jelentkezhet.

szivattyu

Az etanollal üzemelő pumpából kinyert szivattyú alaplemezén és a fogaskerekein észrevehető minimális korrózió nyoma, de láthatóan nem okozott mechanikai problémát ez, szinte csak árnyalatbeli különbség. A másik szempontot vizsgálva viszont érdekesebb az eredmény. A szivattyú forgórészek enyhe kopása érzékelhető mindkét alkatrészen, de az etanollal működőn kicsivel jobban. A mérések is alátámasztották ezt:

Méretek mm-ben

Benzin

E85

Keret belső körátmérő

24,18

24,18

Gyűrű külső körátmérő

24,15

24,14

Fogaskerék legnagyobb szélesség

18,16

18,15


Tehát gyanítható, hogy az E85 valamivel kisebb kenőképessége miatt van ez az eltérés, ami azonban nem olyan mértékű, hogy ezt biztosan ki lehessen jelenteni, mivel az etanollal működő pumpa többet ment, mint a csak benzinnel működő (ez a többlet futásteljesítmény is okozhat akár ilyen mértékű kopottságot). A mechanikai vizsgálat utolsó lépéseként a fix tengelyre illeszkedést néztük, de itt nem volt eltérés, a fogaskerék szorosan illeszkedett a tengelyre mindkét pumpában. Ami összességében kijelenthető a két vizsgálati szempont és a pumpák halálakor is jó szállítási kapacitás figyelembe vételével, hogy az ilyen működési elvű pumpáknál valószínűsíthetően nem a szivattyú egység halála miatt lesz szükséges a pumpa csere. Az E85 használat is csak kis mértékben befolyásolhatja a szivattyú élettartamát, de láthatóan elég nagy tartalékokkal rendelkezik a pumpa ezen része, hogy túlélje a pumpa többi részegységét.

A vizsgálat következő része a középen látható elektromotor részegységre vonatkozik, melynek szűk keresztmetszete a kommutátor rész. Ez a fajta elektromotor egy állandó mágnessel van körülvéve, és a forgórészen elektromos tekercsekben keltett elektromágneses erők segítségével tud forogni, nyomatékot kelteni. Az elektromos áramot ez a forgórész a kommutátor segítségével kapja az álló elektromos csatlakozók felől. Ez a kommutátor a forgórészen réz érintkezőkből áll, ehhez nyomódnak az állórészen elhelyezett szénkefék, amiken keresztül az elektromos áram folyik. Látható tehát, hogy itt a használat során mindenképpen kopás keletkezik. Benzines üzemben is ennek a kommutátornak a kopása okozza az AC pumpák tönkremenetelének nagy részét, ezért itt a vizsgálatban is kitüntetett figyelmet kap. Nagyon sokan gondolják úgy a szakmai körökben, hogy az etanol ennél a kommutátornál nagyságrenddel nagyobb kopást okoz, de a vizsgálat során ezt nem tudtam alátámasztani.

forgoreszek

A vizsgálat során minden kétséget kizáróan kiderült, hogy mindkét pumpa meghibásodását a kommutátor végzetes kopása okozta. Lényegében tengelyig elkoptak mindkét forgórészen ezek az alkatrészek, míg a réz érintkező szinte teljes egészében elfogyott. Érdekes fordulat azonban a vizsgálatban, hogy pont a csak benzinnel üzemelő pumpánál tapasztalható a nagyobb mértékű kopás, pedig ez a pumpa nem futott annyit sem, mint az etanollal is működő. Ha nem vennénk figyelembe gyártási szórást, még azt is állíthatnánk, hogy az etanollal üzemelő pumpa kommutátora hosszabb élettartamú lesz. De mivel ez a különbség még belefér a gyártási minőség szórásába, csak annyi állítható, hogy az etanol miatt biztosan nem roncsolódik, ill. kopik jobban a kommutátor. A forgórész többi alkatrészének vizsgálata során szintén nem tapasztaltunk látható vagy mérhető eltérést, a réz kábelek állapota és ellenállása is pontosan ugyanolyan volt, és az acél magon sem volt látható korróziós nyom. A mechanikai vizsgálatoknál sem derült ki eltérés, a forgórész a fix tengelyre szorosan illeszkedik mindkét esetben, kopás nem megállapítható itt a legkisebb mértékben sem. Szemrevételezéssel vizsgálat alá került az elektromotor és a szivattyú közti műanyag erőátviteli alkatrész is (biztonsági funkciója van, a szivattyú szorulása esetén ez eltörik, és a forgórész így nem áll be, nem melegszik túl), de ezen sem találtunk eltérést a két pumpa esetében. Ez azért érdekes, mert egyes rémhírkeltők szerint az etanol „megeszi” a műanyag és gumi alkatrészeket (ez az állítás a metanol és az etanol tudatlan összekeverésén alapul). A következtetés ennél az elektromotor részegység vizsgálatnál az, hogy az etanol nem okozott rövidebb élettartamot, és lényegében semmi látható, ill. mérhető elváltozást sem. Bár a pumpa szűk keresztmetszete jól láthatóan a kommutátor, ennek az alkatrésznek sem rosszabb az állapota az etanolos üzem után.

Az utolsó vizsgált részegység a kommutátor állórésze volt. Ennek működési elve egyszerű: az elektromos csatlakozást biztosítja a külvilág felé, mindkét csatlakozásnál egy zajcsillapító induktivitás közbeiktatásával. A forgórész felé egy külön mechanika „adagolja” a kopóalkatrésznek számító szénkeféket, ezen keresztül folyik az áram a forgórészbe. Itt mechanikai kopásról kizárólag a szénkefénél beszélhetünk, ezek mérete is kisebb meglepetést okozott: míg a csak benzinnel futott pumpánál mindössze 8,4-8,7mm volt a hossz, az etanolos pumpa esetében ugyanilyen típusú szénkeféből 9,2-9,4mm maradt. Sajnos a szétszedés során a sérülékeny szénkefékből letörtek kisebb darabok, főleg a sarkokon, de a mérést az épen maradt részen végeztem.

kommutatorok

Így nagyobb mértékű kopásról biztosan nem beszélhetünk etanol esetében ennél az alkatrésznél sem, a kisebb elhasználódást szintén a gyártási szórás magyarázhatja, illetve az adagoló mechanika rugóereje is befolyásolhatja, aminek szintén van szórása. Az egyetlen látható eltérés a két egyforma alkatrész között a vezető rézlemezek felületi korróziója, mely mindkét pumpa alkatrészénél jellemző, de az etanollal használt pumpánál nagyobb mértékű volt (sötétebb szín). Ez azonban nem befolyásolja a működést, a mérések szerint a külső csatlakozótól a szénkefe belső felületéig mind a négy mért áramkör 0,7 ohm ellenállású. Mivel csak felületi korrózió alakult ki, az élettartamra sincs befolyással. Végső következtetés ennél az alkatrésznél: az etanol nem befolyásolja sem az élettartamát, sem a működési körülményeit.

Nézzük meg a vizsgálat végén, milyen eltéréseket találtunk a két pumpa között, és ezeknek mi a hatása a működésre, élettartamra:

Eltérés jellege

Hol

Élettartam befolyás

Működési hatás

Mechanikai kopás

Szivattyú

Minimális csökkenés

Nincs

Korrózió (felületi)

Szivattyú

Nincs

Nincs

Korrózió (felületi)

Kommutátor

Nincs

Nincs

 

Mint látjuk, az etanolnak az összes élettartamot és működést befolyásoló hatása a vizsgált pumpára nézve mindössze a szivattyú részegység kicsivel nagyobb mértékű kopása. Ez viszont valószínűsíthetően nem befolyásolja érdemben a pumpa élettartamát, mivel ritkábban van olyan pumpa meghibásodás, ahol a szivattyú csökkent szállító kapacitása lenne a hiba oka, leginkább a kommutátor kopása a csere oka. Mivel a kommutátornál nem találtunk a vizsgálat során olyan bizonyítékot, ami alapján feltételezhető lenne az etanol élettartam csökkentő hatása erre az alkatrészre, kijelenthető, hogy az esetek nagy részében az etanol nincs hatással az AC pumpa élettartamára.

Az üzemanyagpumpák tervezett élettartamúak. Ez azt jelenti, hogy a gyártók általában csak 160.000km működést szavatolnak. Úgy készítik el az alkatrészeket, hogy ennyit biztosan kibírjanak, de nem cél az ennél lényegesen nagyobb futásteljesítmény elérése. Akinek ennél jóval nagyobb futásteljesítménynél jár az autója, és a pumpa még gyári, bármikor számíthat annak hibájára. Amennyiben utángyártott pumpa került az autóba az élete során, attól lényegesen rövidebb élettartamot várhatunk, hiszen csak 1 év garanciát kell adjon a gyártó rá (ezért gyengébb a gyártási és alapanyag minőségük, ez látszik az árukon is).

Van azonban egy az utángyártottnál jobb megoldás annak, akinél napirendre kerül a pumpa cseréje, főleg ha E85 üzemanyagot szeretne használni. A Ford gyári FlexFuel autóiba kezdte el annó gyártani a Visteon az E85-re is optimalizált üzemanyagpumpáit, ezeket éppen hazánkban, pontosabban Székesfehérváron szerelik össze. Ezek a pumpák azóta kereskedelmi forgalomba is kerültek, és köszönhetően kompakt méretezésüknek, a legtöbb autótípusba könnyen beépíthetőek. Létezik 3,6 bar és 7 bar változata, így teljes a paletta. Ezek a pumpák grafit kommutátorral rendelkeznek, így javítottak a kopásállóságon mind benzin, mind etanol esetében. Továbbá nem fogaskerekes, hanem turbinakerekes szivattyúval vannak ellátva, ami teljesen kiküszöböli a fent említett nagyobb mechanikai kopást etanol esetén. Ezek a Visteon pumpák kaphatóak mostantól az E85power kit beszerelő partnereknél ( http://e85power.hu ), 25-30 ezer forintos áron. A beszerelésüket helyben a műhelyek meg tudják oldani, ez külön költség.

visteon

Készítette: E85power.hu             2011-01-17.

Last Updated (Monday, 17 January 2011 22:01)

 

Copyright © 2010 E85power.hu
All Rights Reserved. | Minden jog fenntartva.